Az MVGYOSZ online szakmai fórumot szervezett szakemberek számára, melyen a Reál(is) jövő projekt fő célkitűzéseiről, a látássérült középiskolások oktatásában segítő eszköztár lehetőségeiről beszélgettünk.
Az eseményen részt vettek többek között az Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmények, a Vakok Általános Iskolája, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, valamint az ELTE SHÜTI szakemberei, középiskolai tanárok, az MVGYOSZ munkatársai és más a témában érdekelt szakértők. A Reál (is) jövő – Látássérült középiskolások reál tantárgyi tanulását támogató ismeretek átadása (IFJ-GY-20-A-0291) című projekt keretében megszervezett online eseményt az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.
“Fenntartható jövő”
Az esemény bevezetőjeként Németh Orsolya, az MVGYOSZ szakmai vezetője köszöntötte a résztvevőket, és ismertette a Reál (is) jövő című projektet, melyet a vírus-helyzet sok tekintetben felülírt, ugyanakkor tett is hozzá azáltal, hogy nagyobb hangsúly került a digitális technológiákkal kapcsolatos tapasztalatok és a digitális oktatás során felmerült kérdések és nehézségek beépítésére.
Puskás Anett, az MVGYOSZ ifjúsági referense feltette az esemény központi kérdéseit: milyen eszközöket lehet használni a reál tantárgyak akadálymentes oktatásához, milyen eszközök léteznek és melyekből van hiány? Egyértelmű, hogy a téma megvitatására nem elég egy alaklom, így az esemény egy előkészítő lépcsőként funkcionált egy olyan lista kialakításában, melyre egy következő alkalommal fog sor kerülni. A Reál(is) jövő projekt első két Együtt a jövőnkért állomása után a 2021-es évben online és személyes interaktív előadásokat tervezünk a reál tantárgyak elérhető oktatásával kapcsolatosan látássérült középiskolás fiatalok és tanáraik számára. A projekt során videók is készülnek, melyekben bemutatjuk, hogy hogyan lehet egy-egy tantárgyat vagy anyagrészt akadálymentesen oktatni, ezeket eljuttatjuk a partner középiskolákba és elérhetőek lesznek online is. Gyűjtjük az egyéb fontos információkat is a tantárgyi akadálymentesítéssel és a beszerezhető eszközökkel kapcsolatban, pl. hol szerezhetőek be vagy kölcsönözhetőek az eszközök. Fontos cél a tanulást és eszközökhöz jutást támogató együttműködések erősítése, pl. befogadó iskolák, látássérültek egyesületei, EGYMI-k és elemi rehabilitációs központok. Mindenképpen célul kell venni egy közös adatbázis létrehozását, hogy milyen eszközöket hol lehet kölcsönözni vagy megvásárolni. Az adatbázist pedig könnyen elérhetővé kell tenni az iskolák számára.
Nagyné dr. Schiffer Csilla, az ELTE BGGYK gyógypedagógusa elmondta, hogy az iskoláknak, akik korábban már integráltak, valószínűleg vannak eszközeik, amiket megoszthatnának más oktatási intézményekkel.
Kovács Kriszta, az ELTE SHÜTI vezetője beszámolt arról, hogy Csehországban már létezik olyan adatbázis, amiről itt is szó van. Így az egy jó minta lehet. Cél kell, hogy legyen egy olyan minimális eszköztár előírása, amivel az adott befogadó iskolának rendelkeznie kell. Ha megszületik az adatbázis, abban a fenntartók is könnyebben tudnak informálódni. A következő lépés lehet, hogy az adatbázis alapján írják elő, hogy miket kell egy-egy adott osztályfokon beszerezni és erre mekkora keretet kell biztosítani. Csehországban háromévente adnak erre egy keretet. Ez ügyben akár a cseh vakok szövetségével is érdemes lehet felvenni a kapcsolatot.
Schiffer Csilla elmondta, hogy a mozgáskorlátozott fiataloknak is sok eszközre van szükségük, ott már létrejött egy kölcsönzési szolgálat, ez az utazó EGYMI-hez kapcsolódik.
Puskás Anett szerint, probléma az is, hogy nem minden eszköz hozzáférhető, pl. tapintható térképek, ezek gyakran nem megfelelőek és általában nem is léteznek látássérültek által használható változatban, inkább az ép látású felhasználók számára nyújtanak extra információt.
Rozemberczki Zoltán, az ELTE SHÜTI munkatársa szerint nem mindig a drága eszközök a jó eszközök, pl. anno nagyon sok helyre szereztek be Braille-nyomtatókat, ahol nem is használják. Érdemes csoportosítani az eszközöket hasznosságuk és áruk szerint, például többféle geometriai eszközkészlet is kapható, ez nem túl drága, de nagyon hasznos. Az MVGYOSZ segédeszközboltban kapható vak személyek rajztábláját annak idején egy főiskolás készítette el diplomamunkaként, azóta oktatási célra használatos. Lényege, hogy műanyag fóliára domború rajzokat lehet készíteni, létezik hozzá vonalzó és körző is. Alkalmas koordinátarendszerek, függvények, geometriai bizonyítások bemutatására és elkészítésére. Többféle fólia van hozzá. A cél nem a hosszú távú megőrzés, hanem az azonnali szemléltetés vagy feladatmegoldás. Szemléltetés céljából ábragyűjteményeket is lehet készíteni. A probléma az, hogy a látó emberek ezeket a rajzokat ellátják jelölésekkel, pl. betűvel jelölik a szögeket, ez a tapintható rajzokon nehezen kivitelezhető.
Kovács Kriszta tapasztalatai szerint a gyengénlátó tanulók esetében a domborító készülék is jól használható, mivel az alap fehér, a vonalak pedig feketék, tehát kontrasztosak. Földrajz és matematika oktatásához is használják.
Mivel a beszélgetésen, több egyetemen tanító gyógypedagógus is részt vett, így Puskás Anett felhívta a figyelmet, hogy a projekt személyes jelenlétet követelő előadásai egy tábor keretében lesznek megszervezve, melyre önkéntes hallgatókat is szívesen vár a szövetség. A gyógypedagógus hallgatók a táborban, mint segítők vehetnek részt a látássérült tanulók mellett. A hallgatók önkéntes munkáért kaphatnak plusz krediteket, ez motiváló lehet, emellett hasznos tapasztalatokat is szerezhetnek.
A beszélgetés következő szakaszában az előzetesen feltett kérdésekre válaszoltunk. Az érettségivel kapcsolatban Rozsmann Éva, a Vakok Iskolája EGYMI gyógypedagógusa elmondta: középszintű érettségi esetén az iskolák házon belül megoldják a tételek adaptálását, kell a gyógypedagógussal történő konzultáció ahhoz, hogy mi az a feladat, ami változtatás nélkül megoldható és mi adaptálható. Emelt szinten ez az egyeztetési lehetőség nem áll rendelkezésre. Idén érettségiztek látássérült fiatalok emelt szinten, az a tapasztalat, hogy az adaptációk egész jól sikerültek és a vizsgák eredményei is jók lettek. Rozsmann Éva az egyedileg adaptált eszközöket el szokta készíteni.
Réfy Walter gyógypedagógus, a gyógypedagógia szakon tanult anatómiát, ott az előadó megengedte, hogy közelről megnézze a szemléltető eszközöket, pl. a csontvázat vagy a belső szerveket.
Puskás Anett az informatika kapcsán elmondta, fontos, hogy az elemi rehabilitációs központok 16 éves kortól ellátják a látássérült személyeket, tehát a középiskolás diákok is igénybe vehetik a szolgáltatásaikat, köztük a gépírást és a képernyőolvasó használatát. Érdemes időben jelentkezni, mert sok helyen van várólista.
Fontos kérdés volt, hogy lehet-e diktafont használni középiskolában az órákon. Tapasztalat, hogy nem feltétlenül engedélyezik a tanárok.
Gulyásné dr. Bölkény Ágota, az MVGYOSZ jogtanácsosa elmondta: a kérdés arra vonatkozott, hogy a látássérült diák a teljes tanórát szeretné felvenni, hogy kijegyzetelje, ezt volt, hogy megtagadták. Kérdés, hogy kinek milyen jogai kapcsolódnak ide. A tanárnak is vannak adatvédelmi jogai, ezzel áll szemben a diák egyenlő esélyű hozzáféréshez való joga. Célszerű a diáknak írásban nyilatkoznia a törvényes képviselőjével, hogy a hangfelvételt nem sokszorosítja, és nem adja át másnak, csak az adott célra használja fel és azt követően megsemmisíti. Ez a tanárnak garanciát jelenthet arra, hogy a hangfelvétellel senki nem él vissza. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kiadott egy tájékoztatót a digitális oktatás adatvédelmi vonatkozásairól, ajánlásokat ad a diákok által beadott videón rögzített feladatokkal kapcsolatban, melyeket az iskolának mihamarabb törölni kell; illetve a valósidejű digitális oktatás esetére is, amit a diák nem rögzíthet, és nem tárolhat, ahogy az iskolában sem rögzíthetné az óra anyagát. Az is lehet megoldás, hogy a diák maga jegyzetel a diktafonjára úgy, hogy halkan mondja fel a leírandó információkat. Ha ezzel kapcsolatosan probléma merül fel, a szövetség is tud segíteni pl. NAIH állásfoglalás beszerzésével.
Puskás Anett szerint, ez elsősorban akkor merülhet fel, amikor a diáknak romlik a látása és még nem kezeli elég magas szinten a számítógépet. Viszont segítség lehet, hogy egyre több szoftver képes a hangzó szöveget írottá alakítani, például a Messengerben is van diktálás funkció. Írott szövegben ugyanis könnyebb keresni.
Rozemberczki Zoltán szerint, az utazótanárok számára az is feladat lehet, hogy megtanítsák a látássérült diákot megfelelően jegyzetelni pl. laptoppal. Erre ma már sokkal jobb lehetőségek vannak, mint néhány évtizede. Gyakran tapasztalható, hogy a diákok elavult technikát alkalmaznak.
Puskás Anett néhány példát mondott az IKT eszközök használatára a látássérült diákok viszonyában. A digitális oktatás sokféle platformon zajlott már a tavasszal is, a látássérült diákok számára nem mindegyik akadálymentes. A Google Meet és a Zoom képernyőolvasóval is használható, a Discord már nem teljeskörűen. Az MVGYOSZ hangoskönyvtár applikáció minden látássérült számára elérhető, itt megtalálható a kötelező olvasmányok többsége. A Távszem alkalmazás főleg akkor segíthet, amikor online oktatás idején a látássérült diák egyedül van otthon. Több olyan alkalmazás is van, amelyek segítségével nyomtatott szöveget olvastathat el egy látássérült felhasználó az okostelefonja segítségével. Így például iOS készülékeken a Seeing AI, Android készülékeken a Lookout. Az iPhone-on a számológép alkalmazás akadálymentes.
Rozsmann Éva elmondta, a diákok használják a telefonjukon vagy a Windows alatt a számológépet.
Rozemberczki Zoltán beszámolt arról, hogy a Windows alatt van olyan program – R szoftver -, amit nem kell megvásárolni, tudományos kalkulátorként használható, akadálymentes.
Puskás Anett hozzátette, hogy ez azért is fontos, mert pl. az egyetemi statisztika oktatásban is használni szokták.
Puskás Anett folytatta az alkalmazások felsorolását. A Quizlet alkalmazásban az oktató állíthat össze feladatokat a diákok számára, látássérülteknek is akadálymentes, főleg nyelvoktatásban használják, de reál tantárgyaknál is hasznos lehet.
Rozsmann Éva elmondta, hogy matematikát tanító pedagógusok PDF-ben átküldik az ábrákat (pl.: függvényeket), ezeket hőpapírra ki lehet domborítani, melyeket elküldenek vagy elvisznek a diáknak. Ez a legnépszerűbb, de egyszerűbb térképeket is kérnek így. Van, hogy szöveges magyarázatot is adunk hozzá szóban. Általában a témakör elkezdése előtt küldik el az ábrákat, amikre szükség lesz.
Schiffer Csilla elmondta, hogy jó lenne, hogy ha a diákok a tankönyvekkel együtt megkapnák az adott tanév anyagrészeihez szükséges eszközöket. A tanterv mostmár egységes, így jobban fel lehet erre készülni a segédeszközökkel is, a látássérült diákok szempontjából ennek az egységesítésnek vannak előnyei, lehetne egy tanterv-adaptáció javaslatot készíteni és küldeni a pedagógusoknak, akár eszközkészletet vagy tapintható ábragyűjteményt is mellékelni. Ez tanév közben az utazó gyógypedagógusnak is segítene, mert legfeljebb kiegészítéseket kéne ehhez adnia.
Rozsmann Éva szerint az adaptációknak egy részét fel lehetne tölteni egy adatbázisba a szövetség honlapjára, ebből már válogathatnának a tanárok, hogy mire van szükségük.
Sebesi Éva, az MVGYOSZ adaptáló csoportjának vezetője elmondta, van olyan iskolával kapcsolat, ahol most van először látássérült diák és semmilyen információval nem rendelkeznek. Az új tantervhez új tankönyvek is tartoznak, azonban vannak olyan tanárok, akik még használják a régebbi könyveket is, amiket a KELLO elvileg már nem rendelhet meg. A probléma az, hogy a KELLO ugyan megrendelheti ezeket, de senki nem fizeti ki, mivel a tankönyv listán már nincsenek rajta.
Kovács Kriszta ez ügyben javasolta a kapcsolatfelvételt Kiss Lászlóval, az EMMI gyógypedagógiai és integrált oktatásért felelős személyével.
Schiffer Csilla szerint a kerettanterven belül az integráló iskoláknak kell egy alternatív tantervi kiegészítést tenni. Érdemes lenne megnézni, hogy ez a gyakorlatban hogyan valósul meg. Ehhez is lehetne ajánlást készíteni és tapasztalatcserét kezdeményezni az iskolák között. Így lehetne megtalálni a tanterveknek azokat a pontjait, ahol megjelenik az eszközszükséglet.
Úgy a beszélgetés, mint maga a projekt is számtalan új gondolatot hozott elő. Ha valaki szeretne ennek a kreatív csapatnak a részese lenni, csatlakozzon a következő Együtt a jövőnkért alkalomhoz, mely november végén kerül megvalósításra. Az eseményről hírt fogunk adni az MVGYOSZ információs felületein.
