Üres közhely, hogy az informatika a mindennapjaink része. Az informatika érettségi, annak is az emelt szintű feladatai viszont már nem ilyen egyértelmű. 2020. május 18-án a hivatalos információk szerint itthon elsőként teljesítettem az emelt szintű informatika érettségi gyakorlati részét.

2019-re már egyértelmű volt, hogy első sorban mérnökinformatikus, másodsorban pedig programtervező informatikusként képzelem el a továbbtanulást. A sulimban, addigi teljesítményem alapján mindenki biztosra vette, hogy egy komplex B2-es (középszintű) angol nyelvvizsgával a zsebemben, az érettségin jó eredményekre számíthatok, tehát majdnem egyenes az utam az egyetemre. Azért csak majdnem, mert az előző évtized utolsó esztendejétől a hazai törvények értelmében a felvételi feltétele egy sikeresen teljesített, államilag elismert, minimum középfokú, komplex nyelvvizsga és mellé egy emelt szinten teljesített érettségi tárgy. Előbbit, azaz a nyelvvizsgakövetelményt, a felvételi jelentkezés elindulása előtti napokban visszavonták, de az emelt érettségit nem. Így egyértelmű volt, hogy valamiből emelt szinten kell próbálkoznom, érdeklődésem és iránnyultságom miatt pedig ez csak is az informatika lehetett.

Kétezer-tizenkilencben csináltam egy középszintű informatika érettségit. Mivel a gyakorlati részét szóbelivel váltottam ki, nagy meglepetés nem ért. Meg kell tanulni a korábban kiadott tételeket, és a húzás után elmesélni. Ezt követően viszont a külsős helyszínen teljesítendő szintemelő nagyobb kihívások elé állított.

A tényleges munka már a tanév elején (2019. szeptembere) elkezdődött. Hamar egyértelművé vált, hogy vakság ide vagy oda, ha teljesértékű érettségi vizsgát szeretnék infóból, ahhoz kelleni fog a gyakorlati rész.

A vizsga négy feladatból tevődik össze. Szövegszerkesztés és/vagy prezentációkészítés és/vagy HTML és CSS webllap készítés, táblázatkezelés, adatbáziskezelés és alap szintű algoritmizálás (programozás). Képernyőolvasóval a prezentációkészítést és a nyilvánvalóan látást igénylő feladatokat leszámítva mindent egyszerűen lehet teljesíteni a megfelelő tudás birtokában.

Kétezer-húsz elején indult el a felvételi és az érettségi jelentkezés időszaka. A problémák már itt elkezdődtek. Érettségi jelentkezésnél ugyanis a lehetetlennel határos kompetens személlyel egyeztetni emelt szinten. Ezt ugyanis nem a saját suli szervezi, hanem random, külsős helyszínre osztanak be vizsgázni. Amit lehetett, mindenesetre már itt megjelöltünk. A saját laptop, a képernyőolvasó és a speciális szoftverek használatát.
Ahogy teltek-múltak a hetek, nyugtalanító információkat kaptam. A jelentkezéssel ellentétben nem lesz lehetőség saját laptop használatára. Speciális igényeim sem lehetnek a szoftveres környezet felállításával kapcsolatban. Ez a dolog nyilvánvaló nyugtalansággal töltött el, hisz ha nem a saját, felkészüléskor használt rendszeremen vizsgázok, akkor a más beállításokkal, esetleg más billentyűzetkiosztással is meg kell küzdenem. Ez pedig különösen bosszantó, és a billentyűk megtalálása értékes másodperceket vesz el az amúgy is véges időből. Ettől független persze én megfogalmaztam az igényeimet, a szoftverlistámat, az egyéni beállításaimat, hogy a sulim tudassa az OH-val, vagy a fogadó sulival, vagy aki kíváncsi rá.
A hírektől független, bíztam benne, hogy a gépem ellenőrzése után mégis lehet saját hardvert használni. Felkerestem tehát az Oktatási Hivatal oldalát, és az emelt szinten használható szoftverek listájából válogattam ki azokat, amik számomra is megfelelőek. A szövegszerkesztéshez és a táblázatkezeléshez a Microsoft Office-t, a programozáshoz pedig a Python3-at.
Az adatbáziskezelés már nem volt ilyen egyértelmű. Szóbeszédek alapján a – képernyőolvasóval közel használhatatlan – Microsoft Access helyett, a látássérült vizsgázóknak engedélyezik a MySQL-ben való munkát, de hivatalos információt erről sem kaptam, pedig az Oktatási Hivatalt többízben is kerestem. Vakmerő voltam mindenesetre, és feltelepítettem egy Xampp csomagot a gépemre. Ez magába foglal egy MySQL-t, webszervert és PHP-t, amire rámegy az igen vakbarát, Adminer nevezetű adatbáziskezelő. Ezek semmilyen extra előnyt nem adnak, de az Adminer-ben lehetőség van táblázatban látni az adatokat, így nem kell szerencsétlenkedni a parancssoros MySQL-lel.
Nagy kérdőjel volt még a prezentációkészítés. Ezt végül felmentési kérelemmel oldottuk meg a vizsgáztató suli felé, erről később még részletesebben írok.
A programozás egyértelmű volt, talán az volt a legegyértelműbb. Rengeteg programozási nyelven lehet érettségizni, én egyszerűsége miatt a Python-t választottam, a kódot pedig sima jegyzettömbben készítettem el. Ezeknél a feladatoknál nincs szükség IDE-re, persze megkönnyíti a munkát, de bőven el lehet lenni nélküle. Mai fejjel már persze egy Visual Studio Code-ban kódolnék, eszméletlen kényelmes vele a munka némi testreszabást követően, de akkoriban ez még nem merült fel.

A március és április a kisebb-nagyobb online ügyintézési próbálkozásokkal, válaszokra várással és rengeteg készüléssel telt. Igyekeztem lehető legjobb formámat nyújtani, erre pedig rendesen rászántam egész napokat. Menet közben az MVGYOSZ munkatársa, Puskás Anett tanácsára bevontam kollégáját, Gulyásné dr. Bölkény Ágotát is, aki szintén próbált egyeztetni az OH-val, de vele se álltak szóba érdemben. Adott viszont néhány jótanácsot, amit hasznosítottam a későbbi kommunikációmban a vizsgáztató intézménnyel.

Bizonytalan időszak volt a tavasz eleje. Ekkor kezdődött a járványhelyzet, egyik napról a másikra találtuk magunkat 24/7-ben otthon. A kötelező otthonlét viszont számomra csodát tett, nagyon jól be tudtam osztani a saját időmet, ergonomikus és minden tekintetben a legmegfelelőbb munkakörnyezetet alakítottam ki magamnak. Nagyon jó volt, hogy két laptop állt rendelkezésemre a készüléshez, mert így az érettségire dedikált gépen készültem, amin semmiféle más alkalmazás nem befolyásolta a munkát. A technikai részletek iránt érdeklődő Olvasóknak lehet fontos információ, hogy egy HP Elitebook 8470P típusú, régi ám a mai napig kitűnő laptop kísért végig ezen az úton. A régi, de nem kőkori hardverelemek együttműködése a Windows 10-zel a mai napig lehengerlő, a különféle fagyások, akadozások lehetősége sem merült fel. Mára már újabb hardvert nyüstölök, de ha újra kellene, érettségire az írt típusú géppel mennék.

Május első napjaiban derült ki, hogy hol fogok érettségizni. Ez az egyik pesti suli, közel a Petőfi hídhoz. Itt még mindig nem tudtam, lehet-e saját laptop, ezért végső kétségbeesésemben e-mail-t írtam a gimnáziumnak.
A gyors és korrekt válaszokból hamar kiderült, hogy őket is igen visszafogott szinten tájékoztatták. Rövid utánajárást követően a rendszergazda biztosított róla, hogy mehet a saját laptop, de semmi oda nem való ne bukkanjon fel rajta.
A gimim, akik intézték az érettségi jelentkezést, ők is felkeresték a vizsgáztató iskolát, annak is az igazgatóját. A PowerPoint-ra, és a látást igénylő feladatokra felmentést kértünk, amit meg is adtak. Vannak vélekedések, melyek szerint a prezentációkészítés valamilyen szinten leküzdhető vakon, de a rendszer bürokráciája miatt, és mert számomra ez elég életidegen téma, nem problémáztam a felmentés miatt.

Május 18-án reggel 8 órakkor nekikezdtem a másoknak 4, nekem 5 órás érettségi megírásának. Alig telt el néhány perc, amikor felütötte fejét az első probléma. Az Oktatási Hivatal nem a feladatlaphoz passzoló forrásfájlokat küldte, de a téves állományokat két CD-n is mellékelték a borítékban. Ez nagy baj. Ugyanis minden feladathoz vannak források, amik a bemeneti adatok, és ezek segítségével kell a kész munkát előállítani. Nyolc óra öt perckor tehát már intenzív egyeztetés zajlott az OH-val, akik egy órával későbbre prezentálták a helyes feladatot. Így egy óra csúszással kezdtem neki a tényleges munkának.

Hála a készülésnek és az ismerős szoftverkörnyezetnek, különösebb meglepetések nélkül értem végig a típusfeladatokon, a megadott 5 óra helyett alig két és fél óra alatt, amibe belefért némi evés-ivás és egy gyors séta a legközelebbi mosdóhoz.
Első feladatom teljes egészében prezentációkészítés volt, ezt – a fenntebb írtak alapján – kihagytam. Ha HTML és CSS lett volna, egy sima jegyzettömbbel megoldom, míg ha normál szövegszerkesztés, a Microsoft Word lett volna a barátom.
A második feladat Excel táblázat, népszámlálás volt. A korábbi típusoknak megfelelően különféle számításokat kellett elkészíteni. Volt egy diagramm, erre szintén felmentést kértünk. Mivel korábban nem volt konszenzus arról, hogy lehet-e személyi segítőm, ezért úgy készültünk, hogy ne legyen ilyesfajta támogatásra szükségem a számonkérés során.
Következőnek az adatbázist a nem hivatalos infóknak megfelelően MySQL-ben csinálhattam, a végén a lekérdezéseket és egy SQL dump fájlt kellett beadnom. Apróság, hogy alap szinten a MySQL-lel 100% kompatibilis MariaDB adatbáziskezelőt használtam, ami annak egy forkja, és nyílt forráskodú szoftver.
Zárásképp pedig egy vonatos algoritmizálást kellett megvalósítanom. A kódot sima jegyzettömbben írtam, munkámat pedig egy normál Python3 interpreter-rel (értelmező) végeztem.

A fogadó suliban végig nagyon emberségesek és kedvesek voltak. Érkezéskor a portán már várt a rendszergazda, aki hamar megmutatta a termet, ahol egyedüliként írtam a vizsgát. Ő, és még két tanár látták el a felügyeletem, a vizsga tisztaságának a biztosítását, és persze rengeteget segítettek is, persze nem a feladatok megoldásában. Amikor kiderült az OH hibázása a téves fájlokkal, azonnal mindenki azon kezdett dolgozni, hogy mihamarabb neki tudjak állni a jó állományokkal. Végig jó hangulatban telt a vizsga, egy percig nem bántam, hogy abba a suliba osztottak be.

A betekintésre őszintén szólva nem mentem el. Az ofőm szerint kinyomtatták papírra a munkámat, azon pontozták. Mivel a 87%-os eredményemmel abszolút elégedett voltam, kihagytam a tolongást és az utazást.

Ahogy fenntebb írtam, a hivatalos információk szerint én érettségiztem elsőként emelten infóból. Nem tudom, hogy ez igaz-e, én úgy tudom, volt már előttem ilyen delikvens. De akár igaz ez, akár nem, tény, hogy még nagyon nincs ennek központi és bevett gyakorlata, nincsenek felkészülve az ilyen esetekre. Úgy gondolom, hogy a készülés mellett nálam a vizsgáztató intézmény hozzáállása volt az, ami ilyen jó eredményhez vezetett.

Ha valaki emelt szinten akar érettségizni az informatika gyakorlati részéből, csak bátorítani tudom. Nem egyszerű még, nincs rá bevett gyakorlat. Annyira gyorsan változnak a szoftverek, főképp az akadálymentes működésüket tekintve, hogy képtelenség lenne erre egy olyan merev szabályzatot lefektetni, mint a normál érettségin engedélyezett programok listája.
Viszont épp ezért a szabadság is nagyobb, ha rugalmas a vizsgáztató intézmény, akkor elég sok dolog megbeszélhető.

Aki ezek után ebbe az egészbe belevágná a fejszéjét, csak annyit tudok tanácsolni, hogy ne adja fel. Lesznek mélypontok, mert ez nem egy angol, vagy magyar érettségi, amit sokan csinálnak. Valószínűleg nem fogják a vak infósok elárasztani évről évre az Oktatási Hivatalt, de 100%-ig megéri küzdeni, ha utána egy olyan egyetemre jut be a delikvens, ahol már szereti amit csinál. No és persze a megfelelő készülésről sem szabad elfelejtkezni. Ha valaki emelt szinten belevág, szánja rá a megelőző fél vagy egész évet, hogy beletanuljon. A korábbi feladatlapok (különösen, ahol már szét van bontva ágazati és normál érettségire) rengeteget segítenek a típusfeladatok kiismerésében. Ha valaki megoldja 2013-tól 2020-szal bezárólag a feladatsorokat, nagy meglepetés nem érheti. Én is így tettem.
Ezen iromány készítése közben belenéztem a tavaly őszi feladatsorba, a típusok alapján nem üt el nagyban a korábbiaktól. Azt is örömmel látom, hogy a tavaly júniusiban és az ősziben is szerepel már a MySQL motor lehetősége, így talán nem lesz a jövőben ezzel probléma. Szintén jó látni, hogy a Visual Studio Code-dal is lehet szerkeszteni programkódot. A Python-hoz ezt, viszont C#-hez a Visual Studio 2019 Community Edition-t javaslom. Ezek csak saját tapasztalatok, aki máshogy látja, próbálkozni mindig lehet, csak ne a vizsga bánja.

Végezetül szeretném megköszönni a sikeres vizsgához vezető támogatást a tanáraimnak és a sulimnak, ami szerintem a legjobb választás volt, nagyon élveztem az ott eltöltött öt évet, minden zökkenőre találtunk megoldást. Szeretném megköszönni az MVGYOSZ munkatársainak, különösképp Puskás Anettnek és Gulyásné dr. Bölkény Ágotának a segítségét is, akárcsak a vizsgáztató suli munkatársainak. Végezetül pedig mindenkinek, aki néhány jó és hasznos tipppel, számtalan Python-os segítséggel, vagy néhány óra lelazulással segített a felkészülési időszakban.

Vass Ádám