A közoktatással foglalkozó közgazdászok szemszögéből ismerhették meg az est résztvevői az oktatási rendszerek hazai és nemzetközi problémáit.

Előadások

Lannert Judit közgazdász, szociológus, a T-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. alapítója, senior kutatója nyitotta meg az estet. Kutatási területei a tanulói továbbhaladás, az iskola és a munka közötti átmenet, valamint a pályaválasztási aspirációk.

Előadását a PISA kompetencia tesztek bemutatásával, országok közötti összehasonlításával kezdte.
Az elmúlt években a tesztek során Észtország és Portugália érte el a legnagyobb fejlődést. Mi lehet ennek az oka?
A portugálok hosszú tárgyalásokat folytattak az oktatás minőségi hátterének biztosításáról. A tanárok fizetése más diplomás szakmák fizetésével összehasonlítva 130%-os. Magyarországon ez az érték mindössze 60%.
Portugáliában az iskolaszerkezet megváltoztatásával tudtak béreket növelni. Sok elaprózott intézmény helyett mérethatékony iskolaszerkezetet hoztak létre, így csökkentek a fenntartási és működési költségek, és javult a tanárokat támogató szakmai háttér színvonala.

Észtországban magas a tanárok induló bére, ami komoly motivációt jelent a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára.

Az előadó bemutatta a sikeresen meghonosított Kreatív Partnerség Programot, melyben művészek segítik a tanárokat abban, hogy minél kreatívabban adják át a tananyagokat a diákok számára. A programban résztvevő diákok sokkal jobb eredményeket értek el, mint azok, akiknél nem segítette a tanári munkát egy művészeti végzetséggel rendelkező személy.
Több kutatás is bizonyítja, hogy ha örömmel telik a tanulás, akkor jobb a hatásfoka. Nagyon fontos az ún. „soft skill”-ek megerősítése, ez a program ezt is segíti.
További információk a programról: https://kreativpartnerseg.hu/

Második előadóként Horn Dániel közgazdászt, a Közgazdaságtudományi Intézet igazgatóját, a Corvinus Egyetem oktatóját hallgathatta meg a közönség. Kutatási területei a nem kognitív képességek és iskolai eredmények, valamint az oktatásgazdaságtan.

Az országban nagyfokú demográfiai csökkenés tapasztalható. Ezzel szemben a statisztikák szerint a 6-8. osztályos gimnáziumokba járó gyermekek száma nem változott. Az érettségit nem adó intézményeknél (általános iskola, szakgimnázium, technikum) csökkent az elmúlt 10 évben a tanulók létszáma. Összességében mondhatjuk, hogy a gimnázium esetében nőtt a jelentkezők és a felvettek száma is. Ez leginkább Budapesten figyelhető meg. Vidéken nincs változás az elmúlt 10 évet tekintve.

Mi lehet ennek a hátterében? Országszerte nőtt a diplomás szülők száma, leginkább Budapesten. A diplomás szülők szintén érettségit és diplomát szeretnének gyermekük számára.
Egy másik bizonyítható ok a tanári szelekció. 2016-tól megnőtt a helyettesítő tanárok aránya, főként az általános iskolákban. Budapesten 2016-ig nem volt tanárhiány. Mára a főváros a második helyen áll a tanárhiányban érintett térségek listáján. Ennek oka az lehet, hogy Budapesten a legkönnyebb más területen elhelyezkedni egy pályaelhagyó pedagógus számára. Így a szülők is minél hamarabb elviszik gyermeküket egy olyan oktatási intézménybe, ahol van megfelelő szakmai háttér. Ezek leginkább a 8-6-4 osztályos gimnáziumok.

Ezt a jelenséget fontos szem előtt tartani, ugyanis a látássérült fiatalok jelentős része is a gimnáziumot tartja egyetlen megoldásnak, hiszen a szakképzések többségéből a felvételi feltételei miatt ki vannak zárva. Így ha egy látássérült fiatal gimnáziumban szeretne továbbtanulni, fontos, hogy minél előbb felkészüljön a kiválasztott intézmény(ek) elvárásaira.

Kertesi Gábor közgazdász, a Közgazdaságtudományi Intézet tudományos tanácsadója, a tanárok kiválasztásának ökonómiájáról tartott előadást. Kutatási területei a munkaerőpiac, oktatásgazdaságtan és a társadalmi egyenlőtlenségek.

A McKinsey cég 1 évig készített jelentését arról, hogy mitől lett sikeres bizonyos országok oktatási területe. A kutatásban 25 ország adatait használták fel és az eredményeket szabadon elérhetővé tették. A jelentésről további információk: https://www.tarki-tudok.hu/hu/szakirodalmi-ajanlo/a-mckinsey-c eg-jelentese-arrol-hogy-mi-all-a-vilag-legsikeresebb-iskolai-rendszerei-teljesitmenyenek

A tanulmány alapvető kérdése, hogy mi a közös a legjobban teljesítő oktatási rendszerekben. A tanulmány 3 dolgot emel ki:
1. Megfelelő emberek válljanak pedagógussá
2. Minőségi tanárképzés
3. Minden gyermek részesüljön a lehető legjobb oktatásban

Ahhoz, hogy a tanárok ennek megfeleljenek, „magas minőségű” tanárokat szükséges képezni minden évben. Magyarországon ebben problémát jelent egyrészről a nem megfelelő bérezés. Emiatt kevesebben mennek tanári képzésre.

De kik jelentkeznek ma Magyarországon tanárnak?
Azok, akik alacsonyabb képességűek, mivel tisztában vannak azzal, hogy más, jobban fizető állás nem nyitott számukra. Emellett azok is természetesen, akik nagy mértékben motiváltak a tanári pályán való elhelyezkedésre az alacsony bérezés ellenére. Így a második ok, a sokszor nem megfelelő személyek részvétele az oktatásban.

A kutatások azt is bizonyítják, hogy minél több jóképességű személy jelentkezik tanárképzésre, annál jobb lesz a képzés. Ellenkező esetben a képzés minősége is romlik.

A tanárok szelekcióját befolyásolni lehet például a felvételi minimum követelmények meghatározásával:

Finnországban 2 lépcsős előszűrést tartanak országos szinten. Akik megütik a szintet, azok mehetnek tovább. Később vizsgálják a jelentkezők kommunikációját, tanulási képességeit és elkötelezettségüket a tanítás iránt. A tanári képzés elvégzése után egy újabb vizsga vár rájuk jövendőbeli, kiszemelt munkahelyükön. Ha az sikerült, megkezdhetik munkájukat.

Magyarországon a tanári képzések egyetemi felvételi ponthatárai alacsonyak.
Így a jelentkezők alacsony kompetencia-eredménnyel is lehetnek tanárok. Ráadásul 2024-től a képző intézmények határozhatnak a ponthatárokról, ha nem töltik fel a helyeket, ami várhatóan újabb ponthatár csökkenést fog eredményezni. Emellett a nyelvvizsga sem lesz követelmény.

Megrendítő számokat láthatunk Sugár András munkájában, melyben leírja, hogy a végzettek csupán 25%-a lesz tanár Magyarországon (https://www.t-tudok.hu/files/2/kutatasi_zarojelentes_t-tudok_magyar_210x297mm.pdf).

Az előadáson bemutatott adatok megtalálhatóak a Közoktatás Indikátor Rendszere dokumentumban: https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2022/02/A_kozoktatas_indikatorrendszere_2021.pdf

Váradi Balázs, közgazdász egy videófelvételen összegezte az általa fontosnak tartott információkat a témában. Váradi Balázs a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója, az ELTE oktatója. Kutatási területei a közösségi döntések, az oktatás közpolitikája, intézményi közgazdaságtan. Nem meglepő módon a magyar társadalom, valamint a szülők érdeklődésének hátterét vizsgálta, mégpedig abban a vonatkozásban, hogy milyen prioritások fontosak számukra az oktatás területén. Ami érdekes, hogy mindkét csoport 19. századi eszméket tart a legfontosabbnak. Ez is azt eredményezi, hogy nehéz változásokat eszközölni az oktatás területén.

Kerekasztal beszélgetés

Az előadások után kerekasztal beszélgetés zajlott az előadókkal, melyet Kende Ágnes szociológus, a CEU kutatója, a Qubit állandó szerzője vezetett. Kutatási területei: iskolai szegregáció, roma integráció, oktatásfejlesztés, társadalmi egyenlőtlenségek.

A moderátor kutatási területét nézve, nem meglepő módon a beszélgetésen előjött a roma szegregáció problematikája, mely nagy összefüggést mutat a szabad iskolaválasztással. Ugyanis, akik anyagi hátterük révén megtehetik, elviszik gyermeküket egy távolabbi, jobb minőségű oktatást biztosító intézménybe.

A kerekasztal végén a közönség is feltehette kérdéseit. Mivel több előadásban is szó esett a PISA kompetencia mérésről és annak fontosságáról, így adta magát a következő kérdés:
Magyarországon a kompetencia tesztek alól felmentik a látássérült diákokat, arra hivatkozva, hogy nem tudják adaptálni számukra. Kérdés, hogy más országokban is hasonlóan felmentést kapnak-e a látássérült fiatalok?

Az előadók erre pontos választ nem tudtak adni. De kihangsúlyozták, hogy az egy kiemelkedően jó dolog, hogy Magyarországon országos szinten mérik a kompetenciát. Ez több országban nem valósul meg így. Fontos tudni, hogy akik nem töltik ki, azoknak a fiataloknak is megkapják a nem érzékeny adataikat (pl.: életkor), így olyan statisztikai információkat kapnak, melyeket máshogy nem tudnának elérni. Felhívták a figyelmet arra is, hogy nagyon fontos a kutatások érdekében is, hogy a most megvalósuló népszámlálásban is mindenki részt vegyen, s megfelelő válaszokat adjon a kötelező kérdésekre.

A népszámlálás megfelelő kitöltése az MVGYOSZ számára is fontos. Ugyanis minél több látássérült személy jelzi az űrlapon, hogy látássérült, annál nagyobb volumenű érdekképviseleti munkát tud végezni a szövetség.

Kerdesi Gábor még hozzátette, hogy a Szegedi Tudományegyetemen kidolgoztak egy kompetencia mérő módszert, melyben a látássérült személyek által megfogalmazott szöveges válaszok összehasonlíthatóak a többi fiatal kompetencia tesztben írt válaszaival. Emellett elmondta, hogy fontosnak tartja, hogy a jövőben a sajátos nevelési igényű diákok is részt vegyenek a kompetencia tesztekben.

Puskás Anett
ifjúsági referens