A biológia tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek elmélyítésére a legjobb mód egy kirándulás egy természeti vagy természetközeli helyre, esetleg múzeumba. A látássérült középiskolásokkal a Füvészkertet választottuk.
A Botanikus Kerttel, vagy más néven Füvészkerttel való ismerkedésünk egy vezetett túrával kezdődött, melyet térítésmentesen ajánlottak fel a csoport számára.
Tamás, az idegenvezetőnk bevezette a Füvészkert történetébe a csapatot. Elmondta, hogy a kertet Winterl Jakab – a vegytan és a botanika professzora – 1771-ben hozta létre, mely Magyarország első botanikus kertje volt. A botanikus kert már kezdettől fogva az orvos – és gyógyszerészképzés segítése mellett feladatának tekintette a hazai flóra kutatását.
Winterl halála után, 1807-ben, Kitaibel Pál vette át a Kert vezetését, aki a Kárpát-medence természetrajzi feltárásában elévülhetetlen érdemeket szerzett. Érdekesség, hogy a kert létrejötte óta többször költözött. A reformkorban József nádor támogatásával az Egyetem 80 000.- Ft-ért megvásárolta a Festetics család Józsefvárosban lévő 10 hektáros birtokát. Ez a park, amelyben a Pollack Mihály által tervezett, 1802-ben felépült vadászkastély is áll, azóta is az Egyetem kezelésében álló Botanikus Kert otthona.
Az eredetileg angolpark-stílusban létrehozott kert, a természetes forrással táplált tóval, szigettel, műromokkal tájképileg is szép látványt nyújtott a látogatóknak. Széleskörű népszerűségét azonban igazán Molnár Ferenc regényének, A Pál utcai fiúknak köszönheti. Ez utóbbi elnevezés, mely a nyelvújítás korából származik, a regény nyomán terjedt el, s lett máig is használatos.
Az egyetemnek a gyarapodó lakosság és az orvostudomány fejlődése következtében több klinikaépületre lett szüksége. Ezért a Kert még az I. világháború előtt elveszítette eredeti területének kétharmad részét.
1992-től a Botanikus Kert a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének alapító tagja lett.
1998-tól a Botanikus Kert a Botanic Gardens Conservation International (www.bgci.org) nemzetközi botanikus kerti szervezet tagjává vált. 2006 májusában, mint a Kulturális Örökség része, védelem alá került.
A történeti áttekintés után elindultunk a kert belseje felé.
A Kert 85 hazai veszélyeztetett fajt, a Föld flórájából pedig további 250, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által veszélyeztetettnek minősített, “vörös könyves” fajt őriz és mutat be.
A Pálmaházban több különleges, már a fiatalok által ismert növényt tekinthettünk meg. Megtudtuk például, hogy a banán egy egyszikű növény termése, mely lágyszárú, de sokszor fa méreteket ölt. Többféle pálmával, trópusi égövön élő növénnyel is megismerkedtünk. Közülük több a Pálmaház tetejét súrolja. A trópusi klíma sajátosságait pedig magunkon is tapasztalhattuk, így például a magas páratartalmat és hőmérsékletet. A Pálmaház épülete előtti néhány pálma szárát is megnéztük, valamint a kivit termő növényt is megtapogathattuk.
A szubtrópusi ház növényei már a száraz meleg levegőt kedvelik.
Sok „ártatlan” növény mellett megismerkedtünk a rovarfogó növényekkel is. A Viktória házban találkozhattunk Nemecsek Ernővel, pontosabban csak a szobrával. Őt nem tudtuk megérinteni, ugyanis az üvegház közepén, a vízből kihajolva néz a látogatókra.
A szukkulens (pozsgás) növényeknél óvatosan haladtunk, ugyanis sok sivatagi növény között a kaktuszfélék is ebbe a csoportba tartoznak.
A gyógy- és fűszernövénykertben volt lehetőségünk a különböző növények tapintás és szaglás utáni felismerésére.
A kertben a különleges fajok mellett természetesen hazai fajok is megtalálhatóak, melyek ismerete kifejezetten fontos. Találkoztunk fenyőfa félékkel, alma, körte és más, a magyar gazdaságban fellelhető gyümölcsfákkal. Az illatos rózsabokrokat is közelről megszaglászhattuk, ami felüdülést biztosított ezen a meleg nyári napon.
Az idegenvezető felhívta a figyelmet, hogy a kert lehetőséget biztosít kertészeti tanulmányok gyakorlati alapú ismeretszerzésére is.
A túrán igazi csapatként működtünk együtt, hála a kirándulást megelőző online felkészítésnek is, melyet Németh Orsolya, pszichológus végzettségű munkatársunk vezetett. Az előzetes beszélgetés nagyban segítette a résztvevők helyszíni kommunikációját. A kert bejárása során megfelelő időt biztosítottunk arra, hogy minden résztvevő megérintse az adott növényfajt, de hangsúlyt tettünk a talaj változásaira is, ugyanis igen differenciált talajviszonyokon folyt a túra: a betonút gyakran átváltott földútba, mely volt, hogy lehullott termésekkel, levelekkel volt tele. Egyszer rámpán, máskor lépcsőn folytattuk kalandunkat a Föld különböző tájain honos növényvilág megismerésében. A fiatalok mellett egy vakvezetőkutya is a csapat tagjaként járta körbe a kertet. Segítőkutya státusza miatt minden olyan helyre bejöhetett, ahova mi, látogatók. A nagy hőség miatt gyakran megálltunk, hogy pótoljuk az elvesztett folyadékot.
A túra után az élővilág és a technika lehetőségeit kereszteztük. Több olyan mobil alkalmazás is elérhető, amelyekkel érdekes megfigyeléseket tehetünk. Nem minden ilyen alkalmazás akadálymentes, de többségük a vak tanulók által is viszonylag jól használható. De nem is cél, hogy egy kirándulásra teljesen vakon egyedül induljunk el. Ezért is fontos az inklúzió, hogy ha látó társakkal megyünk, mi magunk tudjunk önállóan ismereteket szerezni.
Elsőként a Seeing AI és a Lookout alkalmazásokat néztük meg, melyek közül az első iOS, a második Android készülékekre ingyenesen letölthető. Ezek abban segítenek, hogy a növényekhez kitett táblákat felolvassák a képernyőolvasó szoftver segítségével. Így nem szükséges folyton megkérni valakit, hogy olvassa fel a számunkra fontos információkat, hiszen ezt megteszi telefonkészülékünk.
A pictureThis egy növényhatározó alkalmazás. Sok növényfajt csak a fizetett verzió képes felismerni, viszont 1 hétig ezt ingyenesen kipróbálhatjuk, és eldönthetjük, szükségünk van-e erre a verzióra. Használata egyszerű. A növény elé tesszük a telefon kameráját, lefotózzuk, majd az app analizálja a képet. Ha nem talál pontos megoldást, több lehetőséget is felkínál. Emellett durva becsléseket is megoszt a felhasználóval. A fajok neveit latinul és angolul is megkapjuk.
Egy másik érdekes alkalmazás a BirdNET, mely madarakat ismer fel hangjuk alapján. Az alkalmazás képes magyarul és latinul egyszerre megjeleníteni a madarak neveit. Mind a növényfelismerő, mind a madárfelismerő alkalmazás képes megfigyeléseink elmentésére, melyben látható az élőlény képe, a megfigyelés helye és ideje.
A kirándulást követően ebédünket a Pántlika szabadtéri bisztróban fogyasztottuk el, mely 1963 óta üzemel a Városligetben. A Pántlika közel van az MVGYOSZ székházához, valamint azért is igen különleges hely, mivel tele van retro tárgyakkal, amelyeket összegyűjtenek, megőriznek és megmutatnak vendégeiknek. Felelős gasztro-pont, minden zöld gondolatot és megoldást pártolnak.
Az étterem így tökéletes helyszín volt arra, hogy egy finom ebéd elfogyasztása mellett beszélgessünk a környezeti fenntarthatóságról, az ökológiai lábnyomunkról és hogy azt a sok csodát, amit a Füvészkertben tapasztaltunk, hogyan védhetjük meg.
Puskás Anett, ökológus végzettségű MVGYOSZ munkatárs elmondta, hogy a vegán ételek alapanyagainak előállítása kevesebb vizet igényel, mint húsos társaiké. Ugyanis az állati eredetű hozzávalóknál azokat a növényeket is öntözni kell, amiket az állat elfogyaszt, illetve magát az állatot is itatni kell. Így sokkal környezetkímélőbb, ha húsmentes ételt fogyasztunk, aminek az előállításához nem szükséges élőlény gondozása. Így a tojás vagy a sajt sem fér bele a vegán étrendbe. Minél nagyobb egy állat, annál több vizet igényel, akár közvetett módon a táplálékhoz, vagy közvetlenül folyadékpótlás céljából. Így ha a vegán étrend nem is kivitelezhető számunkra, oda tudunk arra figyelni, hogy több zöldséget, kevesebb húst együnk, valamint, hogy az a hús kisebb állatból származzon.
Az ebédjét az elhangzottak után mindenki önállóan választhatta meg. Senkit nem akartunk rábeszélni húsmentes étel választására, hiszen ennek saját döntésnek kell lennie. A középiskolás fiataloknál, így látássérült fiatalok esetében is, nagyon fontos, hogy minél többször megadjuk az önálló döntés lehetőségét, felkészítve Őket arra, hogy a felnőtt életben a felelősség már teljesen az Ő kezükben lesz. Most még van egy kontrol, a szülő vagy egy szakember, de később az sem lesz. Viszont őszinte véleményünket elmondhatjuk a fiatalok döntését illetően, a megfelelő indoklással és információk megadásával.
Például: miért fontos odafigyelni fogyasztásunkra? Ennek egyik jó mutatója az ökológiai lábnyom, mely kifejezi, hogy a társadalomnak mekkora mennyiségű földterületre és vízre van szüksége saját maga fenntartásához. Segít összehasonlítani az igényeinket a rendelkezésünkre álló erőforrásokkal. Egyértelműen arra kell törekedni, hogy ökológiai lábnyomunk ne legyen nagyobb annál, mint amennyi erőforrás a rendelkezésünkre áll. Ha figyelembe vesszük jelen társadalmunk ökológiai lábnyomát 1,6-szor nagyobb Földre lenne szükségünk, hogy jelenlegi életmódunk fenntartható legyen. A probléma, hogy csak 1 Földünk van. Így nagyon fontos, hogy tudatosan fogyasszunk élelmiszert és más szolgáltatások termékeit is tudatosan vásároljuk.
Az esemény zárásaként a Városligetben megtalálható Vakok Kertjében a helyi flóra felfedezése mellett a folytatásról és jövőbeli terveinkről is beszélgettünk. A fiatalok mindenképpen szeretnék, ha több találkozó valósulna meg, akár már az idei nyáron. Így létrehoztunk egy Messenger csoportot, ahol megoszthatjuk, ki-mikor ér rá, van-e kedve találkozni.
Emellett a jövő nyár is szóba került, hogy együtt, több fiatallal csatlakozva menjünk el egy hétre az MVGYOSZ Balatonbogláron található üdülőjébe. A szervezés megkezdődött.
A tanulmányi kirándulás a Reál(is) jövő projekt keretében valósult meg, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatott.
„Fenntartható jövő”
Puskás Anett
ifjúsági referens
