A nyelvvizsga központok feladata az, hogy az esélyegyenlőség érdekében a hozzájuk vizsgára jelentkező fogyatékos személyek számára a fogyatékosságuknak megfelelő vizsgakörülményeket teremtsenek (137/2008. (V. 16.) kormányrendelet 8. § (2) bekezdés f) pontja.)
Az oktatási hivatal keretein belül működő nyelvvizsga Akkreditációs Központ (NYAK) az általa 2019 évre kiadott akkreditációs kézikönyvben szintén rögzíti a vizsgaközpontok fent ismertetett kötelezettségét, ugyanakkor azt is kiemeli, hogy a speciális körülmények biztosítása során nem adható felmentés az adott vizsgabizonyítványban megkövetelt készségek mérése és értékelése alól.
A vizsgaközpontoknak kell részletesen kidolgozniuk, hogyan biztosítják a jogszabályban előírt megfelelő körülményeket a fogyatékkal élők számára akár a központban, akár külső helyszínen szervezik meg a vizsgát (pl. akadálymentesítés mozgáskorlátozottak számára, speciális vizsgakörülmények biztosítása gyengén látók, hallássérültek, diszlexiások, diszgráfiások, egyéb fogyatékkal élők számára) úgy, hogy a nyelvtudást minden esetben teljes körűen mérni lehessen.
A vizsgáztatással, a vizsgáztatás során alkalmazott egyéni eljárással kapcsolatban tehát mindig az adott vizsgaközpontnál célszerű érdeklődni, nem létezik ugyanis minden központra egységesen kötelező eljárási rend a fogyatékos vizsgára jelentkezők vizsgáztatásával kapcsolatban.
A vizsgaközpontok az általuk kidolgozott és nyilvánosan elérhető vizsga szabályzatban rögzítik a fogyatékos vizsgázókra vonatkozó különleges eljárással, körülmények biztosításával kapcsolatos tudnivalókat, itt is célszerű tehát tájékozódni.
A fogyatékos vizsgázók legtöbbször egyéni ütemben és egyénileg letett vizsgázásra kapnak lehetőséget. Nem ritkán külön teremben, külön felügyeletet biztosítanak számukra. A látássérült vizsgázók esetében ezen kívül jellemzően felnagyított betűket, kedvező feladat formátumot, Braille írású feladatlapot és íráslehetőséget biztosítanak.
Gulyásné dr. Bölkény Ágota
