A fogyatékos tanulók számára természetesen az érettségi vizsgán is biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférést, ennek érdekében ők az alábbiakban részletezett speciális bánásra jogosultak.
Mindenek előtt elengedhetetlen annak tisztázása, ki minősül sajátos nevelési igényűnek. A köznevelésről rendelkező 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 4. § 25. pontja szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.
A sajátos nevelési igényű, köztük a látássérült vizsgázók az érettségi vizsgán a következő könnyítésekre, különleges bánásmódra tarthatnak igényt:
– Ha a vizsgázót a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól, akkor az ilyen tantárgy helyett egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát;
– A vizsgázó részére – a szakértői bizottság szakvéleménye alapján – kérelmére engedélyezni kell az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását;
– biztosítani kell részére a hosszabb felkészülési időt (vizsga szabályzat 6. § (7) bekezdés;)
– a fogyatékos vizsgázó a vizsgán használhatja a neki szükséges segédeszközöket, segítőszemélyt vehet igénybe, kérheti a vizsga feladatok fogyatékosságának megfelelő adaptálását;
– A vak, gyengénlátó és mozgásszervi fogyatékos tanulók mostantól az érettségi vizsgán a nyomtatott nem enciklopédikus szótár helyett a szótár digitalizált, világháló-kapcsolattal nem rendelkező változatát is használhatják (40/2002. (V. 24.) OM rendelet).