A változások elsősorban a szakgimnáziumokat és a technikumokat érintik.

A 65/2021. (II. 12.) kormányrendelet több ponton is módosította az érettség vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet szabályait.

Különválnak az írásbeli és a gyakorlati vizsgarészek

A korábbiakban a jogalkotó alig tett különbséget a gyakorlati és az írásbeli vizsgarészek között. Ez különösen a speciális nevelési igényű tanulóknak adható mentességek esetében okozott értelmezési gondokat. A módosításnak köszönhetően lehetővé válik, hogy a tulajdonképpeni írásbeli vizsgarésszel rendelkező tantárgyakra (például nyelvek, matematika, történelem) vonatkozó különös szabályok eltérjenek a gyakorlati vizsgarésszel rendelkező tantárgyakra (például testnevelés, informatika, művészeti tárgyak) vonatkozó szabályoktól.

Változás a szakgimnáziumok és technikumok két évfolyamos érettségire felkészítő képzéseiben

Két évfolyamos érettségire felkészítő képzéseket azoknak végeznek, akik az iskolarendszerből kikerülve, utólag, sokszor felnőttként döntenek úgy, hogy mégis szükségük lenne egy érettségi bizonyítványra. Az órákat rendszerint az esti órákban, vagy ritkábban hétvégén folytatják, ezért a köznyelv „esti érettségi-ként” ismeri őket.
A rendelet 4. §-ának új (2) bekezdése alapján a szakgimnáziumok és technikumok kétéves , érettségit is adó képzésein a közismereti vizsgatárgyakból csak a középszintű érettségi vizsgára biztosítják a vizsgára való felkészítést. Ezeken a két évfolyamos képzéseken a szakgimnáziumok és a technikumok emelt szintű érettségi felkészítést egyáltalán nem végeznek.
Fontos viszont tisztázni, hogy ez csak a két évfolyamos érettségire felkészítő képzések esetén van így, a nappali rendszerű oktatásban szakgimnázium esetében továbbra is biztosított az emelt szintű érettségire való felkészítés.

Két tárgyból lehet emelt szintű érettségi felkészítésre járni a gimnáziumban és a szakgimnáziumban

A rendelet 4. §- (2), (2a) és (3) bekezdései alapján a középiskola, legyen akár gimnázium, szakgimnázium vagy technikum, a közismereti oktatás két befejező évfolyamán a kötelező vizsgatárgyakból köteles közép- és emelt szinten egyaránt biztosítani a tanulóknak az érettségire való felkészülés lehetőségét. A technikum ezzel szemben egyetlen további tárgyból köteles emelt szintű felkészülést biztosítani, és azt is csak abban az esetben, ha az érintett tárgyat a helyi tanterv tartalmazza, és ha a diákönkormányzat pozitívan véleményezte a felvetést.
A szakgimnázium a közismereti tárgyak igény szerinti emelt felkészítő fakultációi mellett egy, a helyi tantervben szereplő – legtöbbször szakmai – tárgyból szervezhet emelt szintű felkészítést, emellett pedig köteles a tanulóit felkészíteni az ágazati, és az ágazaton belüli specializált vizsgákra is.
A gimnáziumban továbbra is legalább három tárgyból kell biztosítani a középszintű, és legalább két tárgyból az emelt szintű felkészülés lehetőségét.
Ami a középszintű felkészülést illeti, a gimnáziumban legalább három, a szakgimnáziumban és a technikumban pedig legalább két tárgyból kell biztosítani a fentebbieken kívül a középszintű felkészülési lehetőséget.
Fontos kiemelni, hogy a nyelvek nem számítanak külön tárgynak, tehát ha a gimnázium közép szinten indít olasz és német nyelvből fakultációt, akkor ezen kívül még két tárgyból, például rajzból és biológiából is köteles közép szinten felkészülési lehetőséget biztosítani.
Fontos kiemelni, hogy ha a tanuló emelt szintű felkészítést vesz igénybe az iskolán belül, ettől még nem kötelező, hogy emelt szinten is érettségizzen az adott tárgyból.

Szakképesítéssel kiváltható a szakirányú érettségi a két évfolyamos képzéseken

Jó hírünk van azoknak, akik egy vagy több tárgyból utólag szeretnének érettségi bizonyítványt szerezni! A rendelet 41. §- két új bekezdéssel bővül, melyeknek értelmében a szakgimnáziumban, szakképző iskolában és a technikumban az érettségi vizsgára felkészítő két évfolyamos képzésekben tanulói jogviszonyban tett, valamint a középiskola elvégzése után, tanulói jogviszonyon kívül befejezett érettségi vizsgák esetében az érettségi bizonyítvány kiállítható akkor is, ha a vizsgázó sikeresen teljesítette a kötelező vizsgatárgyak érettségi vizsgáit, és az iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert szakképesítéssel vagy szakmával rendelkezik.
A szakképző intézménynél tett érettségi vizsga esetében az érettségi bizonyítványban záradékolni kell annak tényét, hogy a vizsgázó a kötelezően választható vizsgatárgy helyett szakmai vizsgát tett.

Megjelentek a 2023-24. tanév május-júniusi időszakra vonatkozó érettségi vizsgák ágazati vizsgakövetelményei

Ezek az új követelmények csak azokat a tanulókat érintik, akik a 2020. szeptember 1-től hatályos új Nemzeti Alaptanterv szerint folytatják tanulmányaikat, és várhatóan 2024 májusában tesznek érettségi vizsgát. Rájuk a 65/2021. (II. 15.) kormányrendelet 3. mellékletében publikált vizsgakövetelmények vonatkoznak majd.
Ugyanezen követelmények vonatkoznak azokra a tanulókra is, akik középiskolai tanulmányaikat 2020 szeptembere után kezdték meg, és valamely tárgyból előrehozott érettségit tesznek.

Velegi Dorottya
jogi munkatárs