adaptáció (fényviszonyokhoz való alkalmazkodás)
A fényviszonyokhoz való alkalmazkodás problémáinak két fő típusa van, a fényérzékenység (fénykerülés) és a szürkületi vakság. Fényérzékenység: az illető a normál megvilágítást is vakítónak éli meg, csak szűrt fényben működik optimálisan a látása.
Szürkületi vakság: A látóideghártya pálcika alakú sejtjei már igen kis mennyiségű fény hatására ingerületbe jönnek, így gondoskodva a szürkületi látásról. Ha ezek a sejtek károsodnak, az illető csak jó megvilágításban tudja látását használni. Adaptációs problémát okoz pl. a retinitis pigmentosa nevű szembetegség.
akkomodáció
A szemlencse alkalmazkodási képessége különböző távolságokba történő fixálás esetén. A szemlencse domborúságának növelésével és csökkentésével, vagyis törőerejének fokozásával és csökkentésével biztosítja azt, hogy közelre és távolra is élesen lássunk. Akkomodációs problémát okoz a szürkehályog miatti lencseeltávolító műtét.
aliglátó személyek
Aliglátók azok a személyek, akik minimális látással rendelkeznek (vízus: fényérzés – 0,1); A látásukat praktikusan kismértékben használó aliglátó és vak tanulókat elsősorban a tapintó-halló életmód, a látásukat praktikusan jól használó aliglátó tanulókat és a gyengénlátó tanulókat pedig a látó-halló (és tapintó) életmód jellemzi.
CVI- (angol megnevezés: Cerebral Visual Impairement) – agyi eredetű látássérülés
Olyan átmeneti vagy állandó látássérülés, amelyet a látópályák, az elsődleges látókéreg illetve a látással összefüggő agyi területek sérülése okoz.
A látássérülés mértéke az enyhétől a teljes vakságig terjedhet.
Jellege az agyi sérülés helyétől, kiterjedésétől és a behatás intenzitásától függ. Sérül az agyi vizuális feldolgozási folyamat, és a személy nem érti, nem képes tudatosítani azt, amit a szemével lát. A látószerv általában ép, vagy csak kisebb mértékben károsodott, ami alapjában véve nem indokolja a funkcionálisan megjelenő komoly látászavart. Az alapvető szemészeti vizsgáló eljárásokkal az agyi eredetű látássérülés nem diagnosztizálható, így a szemészeti vizsgálat eredményei a legtöbb esetben nem utalnak látássérülésre, miközben az illető igen nehezen birkózik meg a vizuális feladatok elvégzésével.
funkcionális látásvizsgálat
A funkcionális látásvizsgálat nem egyezik meg a szemész által végzett orvosi vizsgálattal. A funkcionális látásvizsgálatot rehabilitációs szakember/ gyógypedagógus végzi. A vizsgálat során megfigyelik az adott személy praktikus élethelyzetekben megmutatkozó látásteljesítményét, valamint életkora és képességei adta lehetőségek szerint megvizsgálják a vizuális funkcióit. A látásvizsgálat során a következő látási funkciók felmérése történik: a távoli látásélesség, a közeli látásélesség, a kontrasztérzékenység, a centrális és perifériás látótér, a fényviszonyokhoz való alkalmazkodás, a színlátás.
gyengénlátó személyek
Gyengénlátók azok a személyek, akiknek az életvitelét nagymértékben korlátozza a csökkent látásteljesítmény (vízus: 0,1 – 0,3). A látás marad a vezető érzékelési csatorna, oktatásban maximális kihasználásra kell törekedni. Gyengénlátó tanulókat a látó-halló (és tapintó) életmód jellemzi.
látásélesség / vízus
A központi látás élessége, a szem teljesítőképességének egyik fontos jellemzője. Az adott érték a központi látásélesség számban kifejezve. Jele a V (vízus). El kell különíteni a közeli (k), valamint távoli (t) vízust.
látásfejlesztés – gyűjtőfogalom
Életkortól és csatlakozó fogyatékosságtól függetlenül a meglévő látás maximális kihasználásának megtanítása a láthatóság (környezeti tényezők) maximális biztosításával.
Alkategóriák: látásstimuláció / vizuális stimuláció, látásnevelés, látástréning, látásrehabilitáció
• Látásstimuláció: csecsemő- és kisgyermekkorban
• Látásnevelés: óvodás- és iskoláskorú gyengénlátó és aliglátó gyermekek pedagógiájának alapelve, amely az oktatás-nevelés teljes folyamatát áthatja. Cél a tanulási képesség növelése a vizuális ingerek egyénre szabott biztosításával, maximális láthatóság elérése mellett a látási funkciók és a vizuális gondolkodás pozitív befolyásolásával.
• Látástréning: a látási funkciók fejlesztése egy bizonyos cél érdekében (ilyen lehet például egy nagyító használatának megtanulása)
• Látásrehabilitáció: komplex, többlépcsős tevékenység
látási funkciók / vizuális funkciók
Látásteljesítményt befolyásoló vizuális funkciók, tényezők: látásélesség, látótér, kontrasztérzékenység, fényviszonyokhoz való alkalmazkodás, színlátás, szemmozgató funkciók, vizuális ingerek feldolgozásának agyi funkciói.
látássérülés
A látássérülés a látószerv (a szem, a látóideg és/vagy a látásért felelős agykérgi/kéreg alatti területek) sérülése következtében kialakult állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodóképességét, kihat személyiségének alakulására.
Gyógypedagógiai szempontból azok a tanulók látássérültek, akiknek látásteljesítménye az ép látáshoz (vízus: 1) viszonyítva két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) vízus: 0 – 0,3 közötti. Látássérült az a tanuló is, akinek centrális látótere legfeljebb 20°. A látássérülés súlyosságát tekintve a következőképpen kategorizálják az érintett személyeket: vakok (vízus: 0); aliglátók (vízus: fényérzés – 0,1); gyengénlátók (vízus: 0,1 – 0,3).
(WHO) 2018-as meghatározása alapján „megkülönböztetünk távoli és közeli látássérülést.
Távoli látássérülés esetében beszélhetünk:
enyhe: – a látásélesség (vízus) 0,5 – 0,3;
mérsékelt: – a látásélesség (vízus) 0,3 – 0,1;
súlyos: – a látásélesség (vízus) 0,1 – 0,02;
vakság: – a látásélesség (vízus) kisebb, mint 0,02.
Közeli látássérülés: a közeli látásélesség (vízus) kisebb, mint 0,5 maximális korrekcióval.
kontrasztérzékenység
A kontrasztérzékenység az alak és háttér elkülönítésének képessége. Sérülése, vagyis alacsony kontrasztérzékenység esetén a gyermek csak a világos felületen sötét illetve a sötéten a világos foltot vagy tárgyat látja, a halványakat nem.
színlátás
A fény hullámhossza adja meg azt a dimenziót, amit a pszichológiai élmény szintjén színességnek (színárnyalat) élünk meg. Két további tényező a világosság, ami a felfogott fény mennyiségére, intenzitására utal és a telítettség, a szín élénksége, gazdagsága. A színárnyalat, a szín világossága és a szín telítettsége a fény fizikai jellemzői alapján keletkező élmények, amely színélményhez azonban az agy még rendkívül sokat tesz hozzá. A színek érzékelésére a retina szintjén a csapok képesek.
térlátás
Perifériális látás. Ez a látási funkció elsősorban a mozgásban, tájékozódásban és közlekedésben játszik szerepet. Látótéren a környezetnek azon részét értjük, amelyet mozdulatlan szemállás és fejtartás mellett egyszerre észlelünk. Az egy-egy szemünk által befogható látótér az ún. abszolút látótér, amelynek mértéke 85-90° minden irányban.
vak személyek
Azok a személyek, akiknek látóképessége teljesen hiányzik (vízus: 0). A vak, valamint a látásukat praktikusan kismértékben használó aliglátó tanulókat elsősorban a tapintó-halló életmód jellemzi.
veszélyeztetett látás (a tanuló látása veszélyeztetett)
Az adott gyermekek látásának védelmében, az orvosi ellátás mellett, egyes szembetegségekhez szigorú mozgáskorlátozó előírások tartoznak (például: nagyfokú rövidlátás-myópia, zöldhályog-glaucoma, szemlencseficam-luxatio, szemműtétek után). Veszélyeztető mozgásformák és körülmények: erős rázkódás-csúszdázás, ugrálás; a fejet érő ütés; labdajátékok; nagy fizikai erőkifejtés-emelés, cipelés, erőlködés; fordított testhelyzetek, fejenállás. Az úszás mindenkinek ajánlható.
A témához kötődő szakirodalmakban fellelhető definíciók felhasználásával jött létre a fogalomtár.
Földiné A. Zs., Gadó M., Prónay B. (2012). Látássérült (látásfogyatékos) gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja. In Torda Á. (szerk.): Diagnosztikai kézikönyv. Educatio Nonprofit Kft, Budapest. 5–66. Online: http://www.educatio.hu/hirfolyam/tamop311_4piller
Garai Sz. (2020) Látásssérült tanulók a konduktív nevelésben. Link: http://semmelweis.hu/pak/files/2020/01/Tudom%C3%A1ny-%C3%A9s-Hivat%C3%A1s_2019_2-2.pdf
Kovács Krisztina (2010): A funkcionális látásvizsgálat és látástréning gyakorlata a felnőtt látássérült emberek rehabilitációjában Optika Magazin 2010/4. p.25-28.
Mária, K. M. (2008). Adaptációs kézikönyv. Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak. Educatio, Budapest.
Pajor, E., & Somorjai, Á. (2020). Útmutató a látássérült tanulók integrált neveléséhez. Eger: Eszterházy Károly Egyetem.
Varga Gabriella – Tolnayné Csattos Márta (2011): Az agyi eredetű látássérülések rehabilitációja. Rehabilitáció 2011/4. p. 196-205.
Online források:
A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei. Letöltés helye: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/SNI_iranyelvek.docx
